KERÉKGYÁRTÓ

Kerék nélkül nem létezett például szállítás, s ez még ma is így van. Bár a formája, anyaga, előállítása sokat változott az idők folyamán, klasszikus értelemben csakis a kerékgyártóra gondolhatunk alkalmazásakor.

Összetett szakmáról van szó, hiszen nemcsak a kereket kellett elkészíteni, hanem az ahhoz tartozó, szekeret, taligát, hintót, kocsit stb. Sokszínűsége nemcsak az előállítandó végtermékben mutatkozik meg, hanem az egész mesterség elsajátításában, művelésében. Az ismeretek tárháza nagyon széles ebben a szakmában. Miért? Azért, mert a faipar számtalan ága és változatos alapanyaga mellett más szakmák ismerete és kapcsolata is fontos a mester számára.

Bucsa címerében láthatjuk a kubikos talicskát is - utalva arra, hogy a helyiek egyik kereseti lehetősége a kubikosság volt. Mivel sok ilyen eszközre volt szükség, így a helyi kerékgyártók egyik fő termékeként is ez szerepelt.

A mezőgazdasági munkák kiszolgálására, a család utaztatására szolgált a szekér. Szinte minden földműves rendelkezett vele. Hozzátartozott a mindennapokhoz, hiszen terményhordásra, áruk fuvarozására, nagyobb távolságra való eljutásra is ezt használták.

Ma már, az akkor használt eszközök, a feledés homályába kerültek. A teljes feledéstől viszont megmenthetem ezeket a Bucsai Helytörténeti Múzeum mestereit bemutató részlegben..

Francz János kerékgyártó mester szerszámai, eszközei itt lettek elhelyezve, itt tekinthetik meg az érdeklődők.

Ismerjük meg a mestert és műhelyét:

Fracz János kerékgyártó mester (1924. november 9. Szerep - 1996. július 4.)

22 féle gyalu és más szerszámok

Fűrészek, vésők és fúrók

Hántolókések, cigány-fúrók és szekercék