A tisztaszoba
A 19. sz.-ban és a 20. sz. első felében a magyar parasztházaknak általában egy lakószobája volt és esetleg egy ünnepi szobája (tiszta, parádés szoba). A tiszta szoba a magyar parasztságnál általában a 18. sz. végén kezd megjelenni, de sok szegény családnál még a 20. sz. első felében sem tudtak ilyet megvalósítani, sőt voltak szegényebb vidékek, ahol létesítése egyáltalán nem tudott elterjedni. Amennyiben volt is, akkor is mindkét szobában lényegében azonos típusú bútorok és egyéb tárgyak szerepeltek.
Próbáltam úgy kialakítani a szobát, hogy a helyi életstílust megfelelően mutassa be.
A szépítkezéshez használt tükör, a varrógép a háziasszony bútorai voltak. A páros ágy végében ott volt az asztal, rajta mindenkor egy vízzel teli kancsó. A bevetett ágyakon hímzett párnákat helyeztek el.
A falról nem hiányozhatott a szentkép se, amely a vallásosság jelképe is volt. Az éjjeliszekrényen kapott helyet a petróleumlámpa, majd később a rádió is.
A mestergerendák nemcsak a mennyezet megtartását szolgálta, de tisztán tartásával, lefestésével a szoba egyik dísze is volt.